Végre beindulhat az amerikai nagysebességű vasútépítés?

Az Egyesült Államok, a maga 340 millió lakosával, 71 autópályájával és több mint 5000 nyilvános repülőterével, eddig nem büszkélkedhetett nagysebességű vasúti hálózattal. Azonban a közelmúlt fejleményei azt jelzik, hogy a helyzet változóban van: jelenleg két nagysebességű vasúti projekt építése zajlik, és továbbiak is tervezés alatt állnak. Rick Harnish, a Nagysebességű Vasúti Szövetség amerikai kampánycsoport képviselője örömmel nyilatkozott arról, hogy végre elkezdődtek az építkezések. Az első projekt a San Francisco és Los Angeles közötti vonal, amely különösen nehéznek számít, mivel a Kaliforniai hegyekben halad. A második projekt a Las Vegas és Los Angeles közötti szakasz, amely viszonylag könnyebb, mivel sík területen helyezkedik el.

További tervek között szerepel egy új nagysebességű vasúti vonal Portlandból Seattle-be, majd onnan Vancouverbe, Kanadába, valamint egy Dallas és Houston közötti kapcsolat is. Harnish azonban figyelmeztetett arra, hogy a Portland-Seattle vonal tervezési folyamatai lassan haladnak, míg a texasi vonal sorsa kétségessé vált, miután Trump elnök kormánya törölte a 63,9 millió dolláros támogatást. Ezzel szemben Kína nagysebességű vasúti hálózatának teljes hossza idén várhatóan meghaladja az 50 000 kilométert, míg az Európai Uniónak 8556 kilométer hosszú HSR vonala van, amelyből Spanyolországé a legnagyobb, 3190 kilométer.

Az Egyesült Királyságban egyedül a High Speed 1 nevű vonal üzemel, amely a Csatorna-alagutat köti össze London St Pancras állomásával, míg a High Speed 2 építése London Euston és Birmingham között folyamatban van, bár a finanszírozási problémák jól ismertek. A nagysebességű vonatok nemzetközi meghatározása eltérhet, de a Nemzetközi Vasúti Szövetség szerint a vonatoknak legalább 250 km/h sebességgel kell haladniuk ahhoz, hogy nagysebességűnek számítsanak.

Miért marad el az Egyesült Államok Európától, különösen Kínától? Will Doig, amerikai vasúti újságíró és szerző, úgy véli, hogy az amerikaiak autós kultúrája gátolja a fejlődést. „Sokan úgy gondolják, hogy nincs szükség nagysebességű vasútra, vagy pedig nem akarják, hogy a környékükön épüljön meg” – mondta. Továbbá az amerikai kormány is hajlamos volt leállítani a vasúti fejlesztéseket. Az Amtrak, az állami tulajdonú személyszállító vasúttársaság vezetője, Stephen Gardner, a múlt hónapban lemondott, miután a Fehér Ház nyomást gyakorolt rá. Az Amtrak jelenleg nem üzemeltet nagysebességű vonatokat, azonban az év végén 28 új, 160 mph sebességű NextGen Acela vonatot fognak üzembe helyezni a Boston és Washington DC közötti Északkeleti Folyosón. Viszont az 457 mérföld hosszú vonalon mindössze 50 mérföldnyi szakasz engedélyezi a 150 mph sebességet.

A kaliforniai és nevadai nagysebességű vonalakat nem az Amtrak építi; a Los Angeles és San Francisco közötti projektet a kaliforniai állam irányítja, és várhatóan 2033-ra készül el. A Los Angeles és Las Vegas közötti Brightline West nevű vonal pedig egy magántulajdonú projekt, amelyet 2028-ra terveznek megnyitni. Globálisan 23 ország rendelkezik nagysebességű vasúti hálózattal, és Harnish non-profit szervezete célul tűzte ki, hogy ezt az Egyesült Államokban is megvalósítsa.

A nagysebességű vonatok biztonságos közlekedésének megteremtése nem egyszerű feladat. „Nem lehetnek kereszteződések az autópályákkal, a vonalnak nagyon egyenesnek kell lennie, és zárt területen kell haladnia” – magyarázza Harnish. Kína továbbra is újabb és újabb nagysebességű vonalakat épít, és a várakozások szerint 2030-ra a teljes távolság elérheti a 60 000 kilométert. Azok a kínai városok, amelyek nagysebességű vasúti kapcsolatot kapnak, átlagosan 14,2%-os gazdasági növekedést mutatnak, ahogy azt a dán 21st Europe agytröszt adatai is alátámasztják.

Will Doig, aki a „High-Speed Empire” című könyv szerzője, úgy véli, hogy Kína nem csupán az ázsiai szomszédok vasúti hálózatának fejlesztésére törekszik. „Ez egy módja annak, hogy Kína befolyását terjessze egy geopolitikailag fontos régióban” – mondta. A jövőbeni fejlesztésekhez az Egyesült Államoknak kulturális váltásra van szüksége, valamint arra, hogy feltegye a kérdést: „Milyen jövőt szeretne?” Az amerikai nagysebességű vasút működéséhez elengedhetetlen a szövetségi kormány aktív részvétele, de a Fehér Ház már leállította a Houston és Dallas közötti vonal tervezett támogatását, amelyet Sean Duffy, az Egyesült Államok közlekedési titkára „az adófizetők pénzének pazarlásának” minősített. Scott Sherin, a francia Alstom vasúti gyártó vállalat vezetője is megkérdőjelezte, hogy az Egyesült Államok rendelkezik-e politikai akarattal, hogy a vasúti közlekedés fejlesztésére költsön.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cze1erz9jxko