
Űrből figyelik a tudósok a mikroszkopikus tengeri élőlényeket
A tudósok szerint a tengervíz színében megfigyelhető finom eltérések lehetővé teszik, hogy a kutatók az űrből számolják meg az apró, de rendkívül fontos antarktiszi tengeri élőlényeket. Az új kutatási projekt középpontjában az antarktiszi krill áll, amely mindössze néhány centiméter hosszú, és a bolygó egyik leggyakoribb és legfontosabb állatfaja. A tengeri élővilág, beleértve a bálnákat, pingvineket, fókákat és tengeri madarakat, mind ezekre a kicsi lényekre támaszkodik táplálékforrásként. Azonban a természetvédelmi tudósok aggódnak amiatt, hogy a halászat és a klímaváltozás negatív hatással lehet a krillre, és hangsúlyozzák, hogy új módszerekre van szükség a populáció nyomon követésére.
Rod Downie, a WWF-UK vezető sarkvidéki tanácsadója hangsúlyozta, hogy az antarktiszi krill a Dél-óceán szuperhőse. „Kicsi, de névtelen hősök, akik elképesztő tengeri életet tartanak fenn, ám a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélyezteti őket” – mondta. Az Edinburgh-i Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Felmérés (BAS) kutatói egy új módszert dolgoznak ki arra, hogy műholdak segítségével meghatározzák, mennyi krill található az Antarktisz körüli óceánban. A kulcs az abban rejlik, hogy a tengervíz mennyi fényt nyel el, ami a krillok sűrűségétől függ.
Dr. Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója nemrégiben tért haza egy antarktiszi útról, ahol krilleket gyűjtött, hogy megmérje ezt a hatást. „Először is tengervizet használunk, majd hozzáadunk egy krillt, és mérjük, mennyi fényt nyel el a víz” – magyarázta. „Aztán hozzáadunk egy másik krillt, és újabb mérést végzünk.” A krill sűrűségének és a tengervíz színének változásainak elemzése lehetővé teszi a kutatók számára, hogy műholdak segítségével pillanatképeket készítsenek a krill populációjáról, így nyomon követve azt az űrből.
A krill számos óriási állat, például a hatalmas bálnák táplálékául szolgál, amelyek több ezer kilométert vándorolnak, hogy Antarktiszra érkezzenek és táplálkozzanak. Ezek a kis lények az egészséges óceán alapját képezik, részei egy virtuous ciklusnak: a bálnák krillt esznek, a krill pedig mikroszkopikus növényeket fogyaszt, amelyek a tengeri jégen élnek, és amelyek szén-dioxidot nyelnek el a növekedésük során. Amikor a bálnák ürítenek (óriási mennyiségben), az táplálja a bolygó hűtését szolgáló tengeri növényeket.
Azonban, ahogy a globális felmelegedés hatására emelkednek az óceán hőmérsékletei, a természetvédelmi tudósok aggódnak, hogy ez a ciklus megzavarodhat, és a krill sebezhetővé válhat. Downie úr hangsúlyozta: „Sürgősen jobban kellene kezelni a halászatot, és meg kellene védeni a krill élőhelyeit a tengeri védett területek hálózatán belül. Ez a projekt új eszközt adhat a kezünkbe, hogy segítsen nyomon követni és megóvni ezt a létfontosságú fajta.”
A kutatás célja, hogy a krill védelme érdekében hatékonyabb intézkedéseket lehessen hozni. Az új technológia lehetővé teszi, hogy a tudósok folyamatosan figyelemmel kísérjék a krill populációját, és időben reagáljanak a változásokra, amelyek a halászat vagy a klímaváltozás következtében bekövetkezhetnek. A kutatás nemcsak az antarktiszi krill megőrzésére irányul, hanem hozzájárul az egész ökoszisztéma védelméhez is, amely számos más tengeri élőlény fennmaradását is biztosítja.

