Szovjet űrhajó készül a Földre zuhanásra

Szombaton egy, a Szovjetunió idejéből származó űreszköz darabja várhatóan visszatér a Földre, miután több mint fél évszázadon keresztül keringett az orbitális pályán. A Kosmos 482 néven ismert űreszközt 1972-ben indították el, hogy a Vénuszra irányuló küldetést teljesítsen, de az alacsony Föld körüli pályán ragadt, és négy darabra tört. A NASA szakértői szerint az egyik fragmentum, valószínűleg a leszállóegység, újra belép az atmoszférába, és egy része elképzelhető, hogy megússza a lángoló visszatérést. Az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint a re-entry körülbelül 09:16 BST körül várható május 10-én, bár ez az időpont több órát is változhat.

Sok ismeretlen információ áll előttünk a re-entry kapcsán, beleértve azt is, hogy hol landolhat a darab. Azonban ha bármilyen része meg is marad, a Föld 70%-át víz borítja, így valószínűtlen, hogy jelentős kárt okozna. Stijn Lemmens, az ESA űrszemét-csökkentési szakértője elmondta, hogy „sokkal valószínűbb, hogy a lottón nyerünk, mint hogy ez a űrszemét darabja ránk zuhanjon.” A leszálló kapszula egy kemény, gömb alakú objektum, körülbelül egy méter átmérőjű, és közel fél tonnát nyom. Ezt az űreszközt a Vénusz extrém hőmérsékleti és nyomási viszonyainak túlélésére tervezték, ezért robusztus hővédő pajzzsal és tartós szerkezettel rendelkezik. Ez az oka annak, hogy a szakértők úgy vélik, hogy a kapszula képes lehet túlélni a Föld atmoszféráján való kontrollálatlan ereszkedést.

A leszállóegység ejtőernyő rendszere, amelyet eredetileg a Vénuszra való lassú ereszkedéshez terveztek, valószínűleg már régóta megrongálódott, figyelembe véve, hogy több mint 50 évet töltött az űrben. A földön tartózkodó emberekre gyakorolt kockázat alacsonynak számít, azonban a kapszula várható repülési útvonala alapján a Föld 51,7° északi és déli szélesség között bárhol landolhat, ami a legtöbb lakott területet lefedi. Ez azt jelenti, hogy a kapszula akár London és a Dél-Amerika legdélebbi csúcsa között bárhol landolhat.

Korábban már előfordultak hasonló kontrollálatlan űrszemét incidensek. Lemmens elmagyarázta, hogy „az ember által készített objektek Föld atmoszférájába való visszatérése meglehetősen gyakori jelenség”, hiszen hetente történik ilyen eset nagyobb űreszközökkel, és naponta kisebbekkel. Az objektumok jellemzően elégetik magukat a Föld atmoszférájában, mielőtt elérnék a földfelszínt. Például Kína Long March 5B rakétája 2022-ben az Indiai-óceán felett tért vissza, míg a Tiangong-1 űrállomás 2018-ban főként a Csendes-óceán felett égett el.

A Kosmos 482-et most nemzetközi űrügynökségek szorosan nyomon követik. Lemmens megjegyezte, hogy a jövőbeli űreszközöket „úgy kell megtervezni, hogy biztonságosan eltávolíthassák magukat az orbitális pályáról, lehetőleg kontrollált re-entry révén”. Ez lehetővé teszi a leszállási helyek pontos előrejelzését, csökkentve a kockázatot, hogy bármilyen űrszemét lakott területekre essen, így védve az embereket és az ingatlanokat, miközben „kezelik a űrszemét környezeti hatásait”. Az esemény arra is emlékeztet minket, hogy a világűrben lévő hulladék kezelése egyre fontosabbá válik, ahogy az űrkutatás és az űrutazás folyamatosan fejlődik.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cy9vz28nyedo