Katonai rendkívüli állapot egyesítette Dél-Koreát, vajon a választások gyógyírt hoznak?
A közelgő dél-koreai elnökválasztások különös figyelmet kaptak, részben a vezető ellenzéki jelölt, Lee Jae-myung szokatlan kampányformája miatt, aki golyóálló mellényt viselt a rendezvényein. Egy legutóbbi tömegrendezvényén szoros védelmi kíséret vette körül, akik ballisztikus táskáikkal készültek megvédeni őt, míg a színpadra lépett. Lee a közönségnek golyóálló üvegen keresztül üzent, miközben a tetőkön figyelő biztonságiak is a helyszínen voltak. Ez a jelenség nem mindennapi Dél-Korea politikai életében, amely az utóbbi időben jelentős zűrzavaron ment keresztül. Az ország még mindig a tavaly decemberi katonai törvénykezési válságból lábadozik, amikor Yoon Suk Yeol elnök megpróbálta megszerezni a katonai hatalmat. A közvélemény és a politikai ellenállás miatt azonban e kísérlet kudarcot vallott, és végül Yoon elnököt impeachálták, ami előrehozott választásokat eredményezett, hogy kiválasszák utódját.
A politikai káosz, amit Yoon az események sorozatával elindított, azóta is feszültséget okoz az országban. Az elmúlt hónapokban a tüntetéseken egyre gyakoribbá váltak a politikai vezetők kivégzésére vonatkozó követelések. Lee elnökjelölti kampányának megkezdése óta halálos fenyegetéseket kapott, csapata pedig megbízható merényletkísérletet is felfedezett ellene. A választások lehetőséget kínálnak Dél-Korea stabilabb és biztonságosabb irányba terelésére, valamint a politikai feszültségek csökkentésére. A kormánypárt számára, amely Yoon elnök önmagát legyőző puccsának terhe alatt szenved, a helyzet nem tűnik kedvezőnek. A konzervatív Népi Erő Párt (PPP) egy olyan jelöltet választott, Kim Moon-soo-t, aki Yoon védelmére kelt, és aki korábban a munkaügyi miniszter volt. Kim volt az egyetlen kabinettag, aki nem kért bocsánatot a katonai törvénykezésre vonatkozó parlamenti meghallgatáson, és csak a kampányának elején, Yoon nyilvános támogatásával tette ezt meg.
Az elnökválasztás így inkább a katonai törvénykezés referendumává vált, hiszen a közvélemény túlnyomó része elutasította azt. Lee, aki híresen élő közvetítés keretében mászta meg a parlament falait, hogy részt vehessen a szavazásban, most azt hirdeti, hogy ő az egyetlen jelölt, aki megakadályozhatja, hogy a jövőbeli elnökök újra katonai törvényt hirdessenek ki. „Meg kell akadályoznunk a lázadó erők visszatérését,” hangsúlyozta Lee a legutóbbi kampányrendezvényén. Ígéretei sokakat vonzottak a politikai spektrum minden részéről. „Régebben nem szerettem Lee-t, de a katonai törvénykezés óta bízom benne,” mondta egy 59 éves nő, aki elismerte, hogy ez volt az első politikai esemény, amin részt vett.
Kim, aki próbálja kihasználni Lee népszerűtlenségét, magát „a tisztességes és igazságos jelöltnek” titulálta. Támogatói közül sokan nem a politikai programja miatt választják őt, hanem mert ő nem Lee. A választások előtt végzett közvélemény-kutatások Lee-t 10 pontos előnnyel mutatják Kim előtt, de Lee nem mindig volt ennyire népszerű. Ez a második alkalom, hogy elnökjelölt, korábban Yoon ellen veszített három évvel ezelőtt. Politikai pályafutása során számos bírósági ügy és politikai botrány is érintette, így sokan nem bíznak benne.
Kim politikai pályafutása különös fordulatokat vett. Diákként a munkásjogokért kampányolt, majd a dél-koreai jobbik diktatúrája alatt börtönbe került, de később a jobboldali politikai nézetek felé fordult. A párt vezetése, amely tudta, hogy Kim nem a legjobb választás, az utolsó pillanatban próbálta egy tapasztaltabb politikussal helyettesíteni, de a dühös párttagok ezt megakadályozták. Ennek következtében a párt gyengévé és megosztottá vált, sokan pedig attól tartanak, hogy a választások után rivális frakciókra bomlik majd.
Lee kihasználta ezt a helyzetet, hogy megszerezze a centrista szavazatokat, politikáját pedig jobbra tolta. Korábbi ígéretei, mint például az alapjövedelem bevezetése, a háttérbe szorultak, miközben Dél-Korea nagyvállalataival, a chaebols-szal próbálja megkeresni a kapcsolatot. A külpolitikai irányvonala is megváltozott, most már a Dél-Korea és az Egyesült Államok közötti szövetséget tartja legfontosabbnak a nemzeti biztonság szempontjából.
A választások tétje nemcsak az elnöki pozíció megszerzése, hanem az is, hogy a következő elnök hogyan tudja egyesíteni az országot a politikai feszültségek után. A választók remélik, hogy ez a választás visszaállíthatja a demokratikus intézményekbe vetett bizalmukat, amely az utóbbi időszak eseményei miatt megrendült. Az emberek már alig várják, hogy a szavazás napján kifejezzék akaratukat, és remélhetőleg egy stabilabb jövő felé tereljék az országot.
Ezeket is érdemes megnézni
Az autó névre írás menete: lépésről lépésre útmutató
Csapás a megújuló energia terjedésének: egy jelentős szélerőmű projekt elvetése
