Holdpor érkezett Kínából, értékesebb a aranynál

A közelmúltban, 50 év után először érkeztek meg a Földre holdkőzet minták, amelyek ezúttal Kínától származnak. A Milton Keynesben található, szigorú biztonsági intézmény egyik széfjében őrzik ezeket a kis szemcséket, amelyek a tudományos közösség számára rendkívüli értékkel bírnak. A mintákért felelős professzor, Mahesh Anand, aki az Egyesült Királyság egyetlen tudósa, aki hozzáférhetett ezekhez a különleges anyagokhoz, a mintákat „értékesebbnek” tartja, mint az aranyport. Az esemény különlegességét fokozza, hogy ezek a minták a világon egyedülállóak, és senki más nem férhetett hozzájuk, így Anand számára ez óriási megtiszteltetés.

A kutatócsoport célja, hogy a minták alapos elemzésével alapvető kérdésekre keressenek válaszokat a Hold kialakulásával és a Föld korai éveivel kapcsolatban. Az elképzelés szerint a holdpor szemcséiben található bizonyítékok segíthetnek megerősíteni azt a tudományos elméletet, miszerint a Hold a Földdel egy Mars méretű bolygó ütközésekor keletkezett, körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Ezen a misszión, amely a Chang’e 5 néven ismert kínai űrprogram keretein belül zajlott, a kutatók 2020-ban gyűjtöttek össze 2 kilogrammnyi anyagot a Mons Rümker nevű vulkáni területről, és a mintákat egy kapszulában hozták vissza a Földre, amely a belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, és Kínát a világűrverseny élére emelte.

Anand professzor a múlt héten Pekingben, egy ünnepélyes ceremónián vette át a mintákat, ahol más nemzetek kutatóival is találkozott, így például orosz, japán, pakisztáni és európai szakemberekkel. Elmondta, hogy a ceremónia szinte egy párhuzamos univerzumban zajlott, ahol Kína jelentős előnyben van a világűrprogramokba történő befektetések terén. A mintákat a lehető legbiztonságosabb módon, a kézipoggyászában vitte vissza az Egyesült Királyságba.

A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában a minták kezelése rendkívüli tisztaságot igényel, ezért a kutatócsapat tagjainak különleges körülmények között kell dolgozniuk. A laboratórium belépés előtt speciális lábtörlőre kell lépniük, és védőfelszerelést kell viselniük, hogy megakadályozzák a szennyeződést. A holdpor, amelynek mennyisége összesen 60 milligramm, a kutatók számára elegendő lesz ahhoz, hogy éveken át dolgozhassanak vele, mivel a mikro világra specializálódtak.

A laboratóriumban Kay Knight technikus, aki már 36 éve foglalkozik kőzetek vágásával és őrlésével, lesz az első, aki dolgozni fog a holdporral, amikor a fiolákat megnyitják. Izgatottan mesélte, hogy ez lesz az első alkalom, hogy a hold felszínéről származó anyaggal foglalkozik. A minták előkészítése után két különböző laboratóriumba kerülnek, ahol különféle analíziseket végeznek. Az egyik laboratóriumban egy bonyolult gép található, amely a por szemcséit 1400 Celsius-fokra képes felhevíteni, hogy kinyerjék belőle a szén, nitrogén és nemesgázok nyomait.

A kutatók egy év áll rendelkezésre, hogy befejezzék a kutatást, amelynek során valószínűleg a minták egy része megsemmisül. Kína azonban nem áll meg a Chang’e 5 missziónál, hiszen a 2024-es Chang’e 6 küldetés keretében a Hold túlsó oldaláról is hoztak vissza mintákat, amelyek potenciálisan újabb ismereteket nyújthatnak a régóta inaktív vulkánok működéséről. Anand professzor reményei szerint ez a projekt a jövőbeni nemzetközi tudományos együttműködés alapját képezheti, és más országokat is arra ösztönözhet, hogy hasonló mintákat gyűjtsenek a jövőben. A holdkutatás folytatása nemcsak a tudományos közösség, hanem az egész emberiség számára is izgalmas lehetőségeket rejt, hiszen a világűr megismerése új perspektívákat nyithat meg a bolygónk történetének megértésében.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo