Szent Ignác-évvel emlékeznek alapítójuk megtérésére a jezsuiták

Szent Ignác-évvel emlékeznek alapítójuk megtérésének 500. évfordulójára a jezsuiták. Az emlékévet Budapesten Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek nyitotta meg.     A bíboros homíliájában úgy fogalmazott: Szent Ignác „hitének radikalizmusa a gondviselés válasza volt a reformáció korának nagy kihívására”. Az általa alapított Jézus Társasága pedig „szellemi és lelkipásztori értelemben meghaladottá tette azt a problémafelvetést, ami az első reformátorok körül kipattant vitákban sok hívő embert megzavart”.

Erdő Péter kitért arra: a magyarországi jezsuiták szellemi, kulturális és lelkipásztori munkásságának eredményei már a török időkben mutatkoztak. Példaként említette az első nyomtatásban fennmaradt katolikus bibliafordítást, Pázmány Péter alapvető teológiai munkáit és a jezsuita iskolákat, amelyek „egész rendszert alkottak”.

500 évvel ezelőtt sérült meg a baszk lovag

A magyar jezsuita iskolarendszer csúcsán az egyetlen tartósan fennmaradó magyar egyetem, a Nagyszombati Egyetem helyezkedett el – tette hozzá a bíboros. Vízi Elemér, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának vezetője felidézte: napra pontosan 500 évvel ezelőtt sebesült meg a baszk lovag, Inigo Lopez Loyola Pamplona várát védve. Ez a sebesülés volt megtérésének kezdete, ezt ünneplik világszerte a jezsuiták és a Szent Ignác-i lelkiségű szerzetes közösségek.

Kiemelte: Ignác élete végéig sánta maradt, ennek ellenére fizikai és lelki értelemben is egész életében zarándokolt. Olyan lelki utat járt be, amelynek örökségéből máig él az egyház, a jezsuita rend, és melyet „szeretnénk másoknak is felkínálni” – fogalmazott a magyar tartomány vezetője. A Szent Ignác-év 2022. július 31-én ér véget és magában foglalja a rendalapító – 1622. március 12-én történt – szentté avatásának 400. évfordulóját is.

A magyar rendtartomány Szent Ignác-évi programjában szerepel kiállítás, konferencia, „jezsuita futás”, kerékpáros zarándoklat Loyolába, zarándokfilm és egy Szent Ignácról készülő musical bemutatója. Az év során több kiadványt is megjelentetnek a rendalapítóról, valamint a magyar rendtartományról.

Inigo Lopez Loyola Baszkföldön született 1431-ben. Fiatal katonaként kicsapongó életet élt. A fordulat 521. május 20-án következett be életében, amikor Pamplona ostroma közben eltalálta egy ágyúgolyó. yógyulásának hosszú és fájdalmas hónapjai alatt számos vallásos szöveget olvasott Jézus és a szentek életéről, amelyek hatására megtért.

Hat társával tett fogadalmat

1534. augusztus 15-én hat társával szegénységi és tisztasági fogadalmat tett, az általa alapított jezsuita end, hivatalos nevén Jézus Társasága működését III. Pál pápa 1540-ben hagyta jóvá. A fénykorában, a 8. század elején 20 ezer tagot számláló jezsuita rend kulcsszerepet játszott az ellenreformációban. Tagjai prédikálva járták a városokat, falvakat, hogy visszatérítsék a protestánssá vált híveket, emellett távoli földrészeken, Ázsiában, Amerikában is térítettek. A missziós szolgálat során több százan
vesztették életüket.

A jezsuiták tisztában voltak az oktatásban rejlő evangelizációs lehetőségekkel, így iskolákat, kollégiumokat, egyetemeket, papi szemináriumokat létesítettek. A II. vatikáni zsinat utáni időszakot a jezsuita rendben is a megújulás és az útkeresés jellemezte. A nehézségektől sem mentes folyamat lezárulása után a Jézus Társasága hagyományos küldetésének megerősítése mellett hangsúlyt helyez a társadalmi igazságosságért folyó munkára, a társadalom peremén élőkkel való foglalkozásra, a párbeszédre az ateistákkal, más egyházakkal és kultúrákkal.

A Jézus Társasága csaknem 16 ezer tagjával a legnagyobb szerzetesrend és a legnagyobb oktatási hálózatot fenntartó szerzetesi közösség. A rend Magyarországon az 1550-es évektől tevékenykedik. Jezsuita volt a magyarországi ellenreformáció vezéralakja, Pázmány Péter esztergomi érsek is, aki 1635-ben Nagyszombaton megalapította a jezsuiták vezette egyetemet, a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem elődjét.

A rend 1773-as feloszlatása után a jezsuiták csak 1814-ben láthattak ismét munkához, de vagyonukat nem kapták vissza. A magyar rendtartomány 1909-ben lett független provincia, védőszentjei az 1619-ben kivégzett kassai vértanúk. A kommunista vezetés 1950-ben a jezsuita rendet is feloszlatta, intézményeit államosította. Tagjainak többsége külföldre menekült, az itthon maradottak közül többeket bebörtönöztek. A külföldi és hazai részre szakadt provincia egyesítésére a rendszerváltozás adott lehetőséget. A magyar tartománynak jelenleg közel hatvan tagja van. (MTI)