Szűrővizsgálatok útmutatója: Mikor, hol és hogyan járjunk el helyesen?

A megelőzés fontossága egyre inkább előtérbe kerül az egészségügyben, mégis sokan bizonytalanok abban, hogy mikor, milyen gyakran és hol végezzenek szűrővizsgálatokat. Novák László, a König & Novák egészségügyi szolgáltató szakértője részletes útmutatót ad arról, hogyan közelítsük meg helyesen a preventív egészségügyi ellátást.

„Ez egy nehéz téma, mert vannak emberek, akik kimondottan sokat járnak és szeretnek menni szűrővizsgálatokra, és vannak emberek, akik félnek, mert ők nem akarnak semmi rosszat megtudni” – fogalmaz Novák László. Mindkét szélsőség problémás lehet: sem a túlzott aggódás, sem a teljes ignorálás nem vezet jó eredményre.

A szűrővizsgálatok valódi célja és időzítése

A szűrővizsgálatok valódi célja nem más, mint a betegségek korai felismerése. Nem azért megyünk, hogy egészségesebbé váljunk – hiszen ez nem így működik –, hanem azért, hogy megelőzzünk bajokat, illetve hogy ha elindult valami rossz folyamat, azt időben megállítsuk.

A 40 éves határ jelentősége. Novák László világosan fogalmaz: „40 éves kor előtt, ha nincs panasz, nem szükséges szűrővizsgálatokra járni. Ezt is mondjuk ki. El akarják nekünk adni, aranyosak, nem kell elfogadni.” 40-45 éves kor között javasolt általában egészséges embereknek elkezdeni a rendszeres szűrővizsgálatokat.

A trendek fontossága. Egy szűrővizsgálat önmagában sokkal kevésbé értelmezhető, mint ha rendszeresen, 2-3-4 évente járunk vizsgálatokra. A pillanatképeket egymás mellé téve, 3-4 vizsgálatból már nagyon jól látszanak a trendek. „Ha nem fogjuk meg ezt a trendet, akkor ebből lesz 20 év múlva az a baj, hogy például infarktus” – magyarázza a szakértő.

Példaként említi a koleszterinszintet: ha túl magas, folyamatosan rakódik le az érfalakra belülről, minden nap egy kicsit, és folyamatosan szűkíti az ereket. Egy egyszerű életmódváltással vagy gyógyszeres kezeléssel ez a folyamat megállítható, akár meg is fordítható.

Magyarország vs. Ausztria: hol érdemes vizsgáltatni?

A König & Novák mindkét országban segít ügyfelinek, és Novák László tapasztalatai alapján világos különbségeket lát. „Ausztriában az orvosi alaposság és a ráfordított idő nagyobb” – állítja.

Ausztriában a biztosítottak számára a társadalombiztosítás kétévente ingyenesen biztosítja a szűrőprogramot, míg Magyarországon ezek a komplex vizsgálatok csak privát intézményekben érhetők el. Az árak mindkét országban 400-800 ezer forint közé tehetők, azonban a König & Novák tagjai számára jelentős kedvezményeket tud kialkudni.

Különösen figyelemre méltó, hogy magyar orvosok Bécsben is dolgoznak, így a vizsgálat magyar anyanyelven is megtörténhet. A szolgáltató egyik partnerklinikáján a tagoknak már 45 százalékos kedvezményük van, ami azt jelenti, hogy „szinte forintra szinte forintra ugyanannyiért megkapja Bécsben a bécsi privát klinikán ugyanazt a vizsgálatot, mint itt Magyarországon, és hangsúlyozom, hogy ott bizony teljes körűbb, kicsit alaposabb.”

A magyar helyzet árnyoldalai. Magyarországon sok magánklinikánál „menedzserszűrés” címén tulajdonképpen teljesen rutin jellegű, sokszor értelmetlen vizsgálatokat végeznek el, és nagyon gyorsan leszednek nagy összegeket. „Magyarországon a menedzserszűrés az, ahol a legtöbbször mindenkinél minden rendben van. És ez furcsa, mert persze ez ilyen nincs” – kritizálja Novák László.

A teljes körű szűrővizsgálat menete

Egy professzionális szűrővizsgálatnak pontos protokollja van, amelyet Novák László részletesen ismertet:

1. Anamnézis felvétel. Egy belgyógyász leülteti a pácienst és átbeszéli vele a családi kórtörténetet: milyen betegségek alakultak ki a szülőknél, nagyszülőknél, milyen örökletes betegségek lehetnek. Ez alapvető fontosságú, hiszen „ami a szüleinek, nagyszüleinek volt baja, azt valamilyen valószínűséggel örökli a gyerek is.”

2. Laborvizsgálatok. Három részből áll: teljes körű vérkép, vizeletvizsgálat és véres széklet vizsgálata. Az utóbbi különösen fontos, mert „megvizsgálják, hogy esetleg a székletben van-e akár csak egy mikrogrammnyi vérmaradvány, mert az az esetleges rákos sejtek képződésének az elindulását az egyik leghamarabb módon mutatja meg.”

3. Ultrahang vizsgálatok. Kiemelten fontos a nyaki ütőerek vizsgálata, ami „az agy felé menő ereknek a tisztaságát, átjárhatóságát mutatja”, de tartalmazza a pajzsmirigy, alhasi, vese és egyéb szervek vizsgálatát is.

4. Szakspecifikus vizsgálatok. Nőknél nőgyógyászati vizsgálat 3D-s mammográfiával, férfiaknál urológiai vizsgálat.

5. Kardiológiai vizsgálat. Terheléses EKG-val és szívultrahangal.

6. Záróértékelés. „A végén az egésznek kell legyen egy összefoglaló, záró értékelő beszélgetése, ahol az orvos elmondja mit lát és mit lát a legutóbbi kivizsgálás óta változást.”

Speciális területek és tévhitek

Genetikai rizikóelemzés. Ez alapvetően kisgyerekeknél, csecsemőknél a leghasznosabb, két okból: egyrészt rögtön csecsemőkorban a szülő megtudja, mire érzékeny a gyerek (például laktózérzékenység), másrészt az örökletes betegségek 45 éves korig legkésőbb előjönnek. „50 éves kor után már nincs értelme genetikai rizikóelemzést tenni, mert amit örököltünk, az már kifejlődött volna.”

Tüdőszűrés tévhite. „Magyarországon sokszor csinálnak még mindig tüdőröntgent megelőző szűrővizsgálatoknál. Teljesen fölösleges” – figyelmeztet Novák László. „Megelőzésre nem alkalmas a tüdőröntgen.” Helyette, ha valakinek örökletes problémája van a tüdejével, vagy erős dohányos, tüdő CT-t javasol ötévente, inkább háromévente. „A CT vizsgálat jobban lát és alaposabban, mint a röntgen, és tényleg alkalmas megelőzésre.”

Örökletes ráktípusok. Kevéssé ismert tény, hogy az emlőrák férfiaknál is előfordulhat. „Ha valakinek a felmenői között jellemző volt az emlőrák, akkor a férfiaknak is el kell kezdeni az emlőrákszűréssel foglalkozni. És ez nem szokás.” Hasonlóan örökletes lehet a petefészekrák, hererák és a gyomorrák is.

Életmód és szűrővizsgálatok kapcsolata

Novák László hangsúlyozza, hogy szinte minden betegségnél az egyik legnagyobb kockázatnövelő tényező a túlsúly. „Pusztítóan rossz hatással van a túlsúly minden szervünkre.” A megelőzés egyik legegyszerűbb és leggyorsabb formája a testsúly normalizálása.

Az osztrák példa tanulságos: „Az, hogy Ausztriában magasabb a várható élettartam, mint Magyarországon, illetve ami még érdekesebb, sokkal több az egészségben eltöltött évek száma” részben annak köszönhető, hogy „folyamatosan kommunikált, könnyen elérhető szűrővizsgálati rendszer áll rendelkezésre, és az emberekben benne van az egészségtudatosság.”

Az életmódbeli különbségek is számítanak: „a bécsi akkor iszik, amikor lejött a sípályáról öt óra síelés után, amikor biciklizett már egész délelőtt.” A mozgás, a minőségi fogyasztás előtérbe helyezése mind hozzájárulnak a jobb egészségi állapothoz.

Gyakorlati tanácsok a szűrővizsgálatokhoz

Mit kell tudni a választásról? Két dologról kell meggyőződni: egyrészt, hogy „a lehető legjobb szakorvos vizsgáljon, illetve a legjobb gépesítés álljon rendelkezésre.” Másrészt fontos a kontinuitás: „Jó, ha az ember mindig ugyanoda tér vissza, hiszen akkor ott vannak a leletei az előző vizsgálatokból, és akkor összehasonlíthatóvá válnak.”

A lényeg. „Ahogy az autót is szervizbe visszük x évente, magunkat is el kell vinni és hasonlíttassuk össze a két évvel, három évvel, öt évvel korábbi leleteinket a mostani állapottal, mert az fogja mutatni a trendeket és a rossz irányokat.”

Életmentő eredmények. A szakértő több esetről számol be, amikor rutin vizsgálat során derült ki valami jelentős probléma, és „10-20 évvel meghosszabbította az életét egy felismerés.” Sokszor egy régóta meglévő enyhe panaszra hirtelen rájönnek, hogy az miből adódik és mennyire könnyen kezelhető.

A szűrővizsgálatok tehát nem luxus, hanem az egészségtudatos életvitel alapvető része. A megfelelő időzítés, a minőségi vizsgálóhelyek kiválasztása és a rendszeres kontroll segítségével jelentősen javíthatjuk életminőségünket és meghosszabbíthatjuk egészségben eltöltött éveink számát. Ahogy Novák László fogalmaz: amikor valaki a negyvenes éveit tapossa, „el se tudjuk képzelni azt, hogy mondjuk 70 éves korunkra milyen minőségi változás áll be az életünkben” – ezért érdemes időben cselekedni.