
Tropicalis erdők pusztulása soha nem látott ütemben történt tavaly
A világ trópusi erdői, amelyek kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás elleni védekezésben, a legfrissebb adatok szerint soha nem látott ütemben tűntek el tavaly. Egy új műholdas elemzés alapján a kutatók úgy becsülik, hogy 2024-ben körülbelül 67 ezer négyzetkilométer, azaz 26 ezer négyzetmérföldnyi érintetlen, ősi erdő veszett el, ami nagyjából megegyezik Írország területével, vagyis percenként 18 futballpályányi erdő tűnt el. A legfőbb okot a tüzek jelentették, amelyek most először felülmúlták a mezőgazdasági célú területrendezéseket. Különösen súlyosan érintette az Amazonas térségét a rekord szárazság, amely tovább súlyosbította a helyzetet.
Délkelet-Ázsiában azonban kedvezőbb hírek érkeztek, ahol a kormányzati politikák hozzájárultak az erdőveszteség csökkentéséhez. A trópusi esőerdők hatalmas mennyiségű, több száz milliárd tonna szén-dioxidot tárolnak a talajban és a fás szárú növények törzsében. Az új globális rekord azonban újabb kérdéseket vet fel a trópusi erdők ellenállóképességével kapcsolatban a felmelegedő bolygón. Számos kutató aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyes erdők, például az Amazonas egyes részei közel kerülhetnek egy „küszöbponthoz”, amely után visszafordíthatatlan hanyatlás következhet be. Matthew Hansen professzor, a Marylandi Egyetem GLAD laboratóriumának társigazgatója, aki a kutatási adatokat készíti, „ijesztőnek” nevezte az új eredményeket, és figyelmeztetett a trópusi erdők „szavannásodásának” lehetőségére, ami azt jelenti, hogy az ősi trópusi erdők visszahúzódnak, és végleg átváltanak szavannás területekké.
Hansen professzor hozzátette, hogy noha ez még mindig elmélet, az adatok alapján egyre valószínűbbé válik. Egy másik tanulmány, amely a múlt héten jelent meg, hasonló figyelmeztetést fogalmazott meg az Amazonas jelentős pusztulásáról, amennyiben a globális felmelegedés meghaladja az 1,5 Celsius-fokot. Ez nemcsak a legbiodiverzebb élőhelyeken élő állat- és növényfajok sokszínűségét fenyegeti, hanem súlyos következményekkel járhat a globális éghajlatra is. A közelmúltig az Amazonas segítette az emberiséget azáltal, hogy több szén-dioxidot nyelt el, mint amennyit kibocsátott. Azonban a fák elégetése hatalmas mennyiségű CO2-t bocsát ki, ami hozzájárul a felmelegedéshez, ahelyett, hogy csökkentené azt.
A 2023-24-es időszakban az Amazonas a legrosszabb szárazságot tapasztalta, amelyet a klímaváltozás és a természetes El Niño időjárási mintázat fokozott. A tüzek többsége szándékosan indult az agrárterületek tisztítása érdekében, ami megnehezíti az okok elkülönítését. A szárazság ideális körülményeket teremtett a tüzek terjedésére, különösen Brazíliában és Bolíviában. Bár csak egyetlen évről van szó, a helyzet illeszkedik a felmelegedő világban várhatóan egyre intenzívebb trópusi tüzek mintázatához. Rod Taylor, a World Resources Institute (WRI) szakértője megjegyezte, hogy „új fázisban vagyunk, ahol már nem csupán a mezőgazdasági területek tisztítása a fő ok”.
A világ trópusi erdőinek rekordmennyiségű elvesztése összesen 3,1 milliárd tonna üvegházhatású gázt bocsátott ki, ami körülbelül megegyezik az Európai Unió kibocsátásával. Délkelet-Ázsiai országok azonban eltértek a globális tendenciától. Például Indonéziában az elsődleges erdők vesztesége 11%-kal csökkent 2023-hoz képest, annak ellenére, hogy szárazság sújtotta az országot. Ez a kormányok és közösségek közötti együttműködés eredménye, amelynek célja a „tüzelés tilalmának” betartatása volt. Elizabeth Goldman, a WRI Global Forest Watch projektének társigazgatója hangsúlyozta, hogy „Indonézia fényes példa az 2024-es adatokban”. A politikai akarat kulcsszerepet játszik a sikerben – hangsúlyozta Gabriel Labbate, az Egyesült Nemzetek Klímaváltozási Programjának vezetője.
Bár a Délkelet-Ázsiában elért haladások pozitívak, Hansen professzor figyelmeztetett arra, hogy a brazil erdőveszteségek ingadozása azt mutatja, hogy a védelmi politikáknak következetesnek kell lenniük. A kutatók egyetértenek abban, hogy a közelgő ENSZ klímacsúcs, a COP30, amelyet az Amazonasban rendeznek, kulcsszerepet játszik majd az erdővédelmi programok megosztásában és népszerűsítésében. Az egyik javaslat az, hogy jutalmazzák azokat az országokat, amelyek fenntartják trópusi erdőiket. A részletek még kidolgozás alatt állnak, de Rod Taylor szerint ígéretes kezdeményezés lehet, amely az egyik alapvető problémát célozza meg: jelenleg több pénzt lehet keresni az erdők kivágásával, mint azok megőrzésével.

